News
  1. Időpontváltozás – szakági bajnokság
  2. Pálinkás János emléktorna – eredmények
  3. Lábtenisz 2021 – előzetes
  4. Lábtenisz szakági magyar bajnokság 2020
  5. Határozat 2020.10.19.

Játékszabályok

MLTSZ Csapatbajnokság 2020

  1. Az egyéni és a páros küzdelmekhez felállított pályák méreteit a lábtenisz (tenisz !!) általános szabályai rögzítik, és kötelezően rendelkezniük kell, un. „adogató udvart” elválasztó középvonallal is. (Megjegyzés: EFTA-UNIF szabályok szerint a pálya mérete a röplabda pályával egyezik meg, FIFTA szabályok szerint a teniszpálya méreteit kell alkalmazni.)
  2. A hármas mérkőzések lebonyolításához az 1. pontban szabályozottak annyiban bővülnek, hogy az un. „T vagy alapvonal” mellett kijelölésre kerül egy hátsó vonal is, amely a „T vagy alapvonaltól” hátrafelé 260 cm-re helyezkedik el.
  3. A háló magassága 110 cm, ettől eltérni MLTSZ. által rendezett és/vagy lebonyolított versenyeken nem lehet. (Nem az MLTSZ által szervezett – meghívásos és/vagy nyílt versenyeken -, a rendezőség saját belátása szerint dönthet az eltérő hálómagasságról.)
  4. A hálót un. antennákkal kell kiegészíteni, ezek anyaga nem meghatározott (fém, fa, műanyag). A talajtól mért magassága minimum 2 méter, elhelyezni – szorosan a hálóhoz rögzítve – az oldalvonaltól 20 cm-re kifelé kell.
  5. A játékosoknak az antennához, az antennák közötti hálószakaszhoz hozzáérni, semmilyen körülmények között nem lehet, az rögtön pontvesztéssel jár. A hálót tartó szerkezet, vagy antennán kívüli hálórész érintése, illetve az antennán kívül eső háló alatti vonalra (vagy képzeletbeli vonalra) rálépni viszont nem tiltott, azonban a játékban lévő labda ezeket a részeket nem érintheti, az azonnali pontvesztéssel jár az utoljára a labdát érintő csapat terhére.
  6. Az ellenfelet illeti meg a pont abban az – egyébként igen ritka – esetben is, ha a labdamenet már pontot érően befejeződött, de ezek után, a támadó játékos, a játékban kifejtett mozgása, és/vagy lendülete következtében mégis megérinti az antennát vagy az antennák közötti hálószakaszt. A hálót tartó szerkezet, vagy az antennán kívüli hálórész érintése, illetve az antennán kívül eső háló alatti vonalra (vagy képzeletbeli vonalra) rálépni viszont ez estben sem tiltott.
  7. A háló felett átnyúlni bármely testrésszel megengedett ez önmagában még nem szabálytalan (lásd 43. pont), azonban a másik játékos bármelyik testrészének a s zándékos (!) megérintése, megrúgása, (megütése, megfejelése) azonnali pontvesztéssel jár.
  8. A szándékos – és durva – testi kontaktus tehát semmilyen formában nem engedélyezett. Egyértelmű szándékosság esetén a pont az ellenfelet illeti meg, a vétkező játékost a játékvezető sárga lappal figyelmezteti. Ismétlődő szándékosság esetén a vétkező felet a játékvezető piros lappal és mérkőzésből végleg (a csere lehetőségével) kiállítással, a szett, vagy akár a mérkőzés elvesztésével is büntetheti. Ezt a csapatot a további versenyből történő azonnali kizárás is fenyegeti, erről a játékvezető(k), a rendezőség, a szövetség esetleg jelenlévő vezetőségi tagjaival közösen döntenek.
  9. Az „UNIF” által elfogadott és rendszeresített lábtenisz labdákat (GALA) a rendezők biztosítják, a mérkőzéseken kötelező ezeket használni.
  10. Minden mérkőzés két megnyert, 11 pontig tartó játékból áll, a szettek között térfélcserével. Eldöntetlen játékállásnál döntő szett következik, amit térfélcsere nélkül kell megkezdeni, de bármelyik csapat által elért 6. pont után kötelező térfélcserére kerül sor. (Megjegyzés: EFTA- UNIF szabályok szerint nincs térfélcsere a döntő szettben.)
  11. A mérkőzéseket az MLTSZ által elfogadott (akreditált) játékvezetőknek kell vezetni, amennyiben erre nincs lehetőség a mérkőző feleknek – közös megegyezéssel, de – ki kell jelölniük játékvezetőt. Abban a ritka esetben, amikor ez sem lehetséges, akkor minden csapat a saját térfelének játékvezetője, a döntéseket az ellenfél köteles elfogadni, illetve a vitát elkerülendő – a fair play szabályait maximálisan figyelembe véve, lehetőleg közös megegyezéssel -, a pontot meg kell ismételni.
  12. A „final four” (négyes döntő) során már az MLTSZ. fog – mérkőzésenként két fő – játékvezetőt kijelölni.
  13. A térfél kiválasztása és az első szerva vagy fogadás joga a csapatok közötti közös megegyezéssel vagy – ennek hiányában – sorsolással dönthető el.
  14. Egy labdamenet akkor ér véget, ha azt a játékvezető sípszóval jelzi. Egy szett akkor ér véget, ha valamelyik csapat által megszerzett pontok száma eléri a 11-et és az ellenfél addig csak kilenc – vagy ennél kevesebb – pontot ért el.
  15. A szetteket egypontos különbséggel is meg lehet nyerni, azaz 12:12 után mindenképpen döntő pontnak kell következnie. (Megjegyzés: FIFTA szabályai e körben egyezőek, az EFTA- UNIF szerint csak 14-14 után következik a döntő pont.)
  16. Az egyéni mérkőzés közben cserélni nem lehet, még sérülés esetén sem. Az a játékos, aki az első („A” jelzésű) egyénit játssza, a második („B” jelű) egyéni mérkőzésen már semmiképpen nem léphet pályára. Abban a sajnálatos és ritka esetben, ha a „B” jelű egyénire előre benevezett játékos a játéknap korábbi, bármely másik (páros és/vagy hármas) mérkőzésén sérülést szenved, helyette az előre, „B egyéni csereként” megjelölt és benevezett másik játékos léphet pályára. A sérülést szenvedett „B egyéni” benevezésű játékos azonban az aznapi további mérkőzéseken már semmiképpen nem vehet részt, kizárva ezzel a „taktikai sérüléssel” történő visszaélés lehetőségét.
  17. A párosmérkőzések során szettenként két – előre benevezett – játékost lehet cserélni/visszacserélni (FIFTA szabály), tehát ha egy mérkőzésen döntő szettre kerül sor, akkor összesen akár 6 csere/visszacsere is lehetséges. (Megjegyzés: EFTA-UNIF szabály ettől eltér, mivel ott csak egy játékos cseréjére van lehetőség szettenként.)
  18. A hármasmérkőzések alkalmával szettenként három alkalommal, de összesen három – előre benevezett – játékost lehet cserélni/visszacserélni (FIFTA szabály), tehát ha egy mérkőzésen döntő szettre kerül sor, akkor összesen akár 9 csere/visszacsere is lehetséges, de maximum két fő cserejátékossal. (Megjegyzés: EFTA-UNIF szabály csak két játékos cseréjét/visszacseréjét engedi szettenként.)
  19. Időkérésre szettenként egy alkalommal, 1 perc időtartamban van lehetőség (FIFTA szabály). (Megjegyzés: EFTA-UNIF szabályok szerint az időkérés csak 30 mp-ig tart, illetve FIFTA egyéni mérkőzések során 2 időkérésre (1 perc) is van lehetőség.) Sérülés esetén – mérkőzésenként egyszer – minden játékosnak van lehetősége 3 perces „ápolási” időkérésre. A szabálytalan időkérés (történjen az szándékosan vagy véletlenül) és/vagy az egyértelműen szimulált ápolási időkérés sportszerűtlen cselekedettnek minősül, tehát minősített esetben akár – 46. pont szerinti – szankciókat vonhatja maga után.
  20. Szerválni FIFTA szabályok szerint kizárólag a játéktéren kívülről szabad, a játéktér középső-, valamint a jobb-, illetve baloldali vonalak képzeletbeli meghosszabbítása közötti területről lehetséges, attól függően, hogy az adogató csapat addig megszerzett pontjainak száma páros (jobb oldal) vagy páratlan (bal oldal), úgy, hogy a szervával játékba hozott labda az ellenfél térfelének keresztirányban elhelyezkedő négyszögben az un. „adogató udvarban” érjen földet.
  21. Szerválni az UNIF (EFTA) szabályok szerint is kizárólag a játéktérről kívül szabad, a bal illetve a jobboldali vonalak – és ezek virtuális meghosszabbítása – közötti területről úgy, hogy a labda az ellenfél térfelének bármelyik adogató udvarában talajt érhet.
  22. Szerva közben (FIFTA és UNIF is) a játékos támaszkodó lába az előző pontban meghatározott vonalakat – azok virtuális meghosszabbítását – nem érintheti. A labda szerva előtti lepattintására is ugyanez vonatkozik, tehát a labdát nem lehet a játéktérre pattintani, valamint a pattanás pillanatában az egyik vonalat sem érintheti. Kizárólag a labda játékba hozása (elrúgása) után lehet a játéktérre (vonalra) rálépni. Fontos kiemelni, hogy a feldobott vagy felpattintott labda mind a játéktér fölötti területről, mind a játéktéren (oldalvonalán és/vagy alapvonalán) kívülről is játékba hozható, csak a támaszkodó láb pozíciója számít.
  23. Mindig az a csapat szervál, aki az előző pontot nyerte.
  24. A csapat bármely tagja szerválhat, illetve fogadhat.
  25. A szervának az ellenfél térfelén nem kell kötelezően talajt érnie.
  26. Amennyiben a szerva után a labda hozzáért a hálóhoz, és utána érvényes területen ér talajt (vagy a fogadó játékos nem várja meg, hogy a labda érintse talajt) a labdamenet folytatódik.
  27. Az „A” jelű (UNIF-EFTA) párosmérkőzésen illetve a hármasmérkőzésen a szervát fogadó csapat – bármelyik tagja – az érkező labdát – a saját térfelén történő lepattanását mellőzve (megelőzve) – azonnal visszajuttathatja (fejjel, lábbal, testtel) az ellenfél térfelére.
  28. A „B” jelű (FIFTA) párosmérkőzésen az előző pontban foglaltakra nincs lehetőség, az ilyen szervafogadás szabálytalan, azonnal pontvesztéssel jár. Ezeken a mérkőzéseken alapkövetelmény, hogy csak a labda talajt történő érintése után vagy pattanás nélkül akár, de minimum két játékos érintése után juthat vissza az ellenfél térfelére.
  29. Amennyiben a védekező csapat a szervát úgy fogadja, hogy az nem ér talajt, akkor ebben az esetben – érintés után – a labda akár a fogadó udvaron kívül is, az egész érvényes játéktér felületen bárhol földet érhet egyszer a labdamenet során.
  30. Amennyiben a szerválás illetve a szerva fogadás – bármilyen okból – a fenti szabályokba ütközik, minden esetben a pont az ellenfelet illeti meg. Az ilyen helyzetekben a szerva megismétlésére nincs lehetőség, még közös megegyezéssel sem.
  31. Játék közben a labda az ellenfél térfelére kizárólag a háló felett, a két antenna közötti részen érkezhet, ebből adódik, hogy szabálytalan, ha az antenna érintésével vagy annak képzeletbeli meghosszabbítása felett illetve mellett, kívülről elhaladva érkezik az ellenfél térfelére a labda.
  32. A védekező csapatot illeti meg a pont, ha a labda a támadó csapat térfelén történő lepattanása után, de támadó játékos érintése nélkül jut át a védekező csapat térfelére.
  33. Az előző pontban rögzítettekhez hasonlóan szintén azonnal a védekező csapatot illeti meg a pont, ha a labda lepattanása után nem támadó, hanem védekező (ellenfél) játékos érinti meg a labdát. Ilyen esetben akkor is azonnal védekező csapaté a pont, ha az érintés után a labda a játékosról bármelyik térfél érvényes területén vagy akár játéktéren kívül (out) ér talajt a labda. Természetesen (6. pontra is fegyelemmel) mindent felülír, ha a védekező játékos hozzáér az érvényes hálófelülethez, vagy az ellenfél térfelére átmegy, illetve annak érvényes játékterületére bárhol rálép vagy akár csak annak bármelyik vonalát érinti, ilyenkor tehát a támadó csapatot illeti a pont.
  34. Labdamenet közben a labda nem érintheti az 5. pontban részletezett területet valamint semmilyen olyan tárgyat (fa, bokor, fal, plafon, hirdetőtábla, kerítés, stb.) ami a játéktér fölött, mellett, mögött helyezkedik el. Ugyanez vonatkozik arra az – egyébként ritka – esetre is, ha a játékszer eltalálja, vagy akár csak a legkisebb mértékben érinti, súrolja a játékvezető bármely testrészét. A játékban lévő labda tehát ezeket a részeket nem érintheti, az azonnali pontvesztéssel jár az utoljára a labdát érintő csapat terhére. Helyi szabályok alkalmazására (pl. magasabb-, vagy alacsonyabb háló, illetve idegen tárgy érintése, stb.) csak meghívásos versenyen alkalmazhatóak, azonban az MLTSZ. hivatalos rendezvényein a szabályoktól eltérni nem lehet.
  35. Labdamenet közben a védekező csapat játékosa – a hálót megkerülve – átmehet a másik térfélre, de az ellenfél játékterére nem léphet, még a vonalakat sem érintheti, a labdát is csak az ellenfél érvényes játéktéren kívülről megjátszva juttathatja vissza a saját térfelére, de onnan vissza természetesen csak a 31. pontban szabályozottak szerint érkezhet az ellenfél térfelére.
  36. Abban az esetben, ha a pálya borítása lehetővé teszi – amikor a talajt érő labda a borításon (salak, homok, föld, granulátum, stb.) egyértelmű nyomot hagy, – a két csapat bármelyik játékosa akár meg is állíthatja a játékot, és „chellenge”-et kérhet a játékvezetőtől, annak érdekében, hogy a döntését vizsgálja felül.
  37. „Chellenge”-re akkor van lehetőség, ha a védekező csapat bármelyik játékosa úgy véli, hogy a labda az érvényes játéktéren kívül ért talajt, de a játékvezető ezt nem jelezte. Ekkor a játékvezetőnek kötelessége közelről megvizsgálni a labda által hagyott nyomot és annak függvényében dönt. Amennyiben a labda nyoma nem érinti a vonalat (out), a pont azonnal a „chellenge”-et kérő csapatot illeti meg, ha azonban mégis hozzáér a vonalhoz, akkor az ellenfél kapja a pontot, ezekben az esetben a labdamenet megismétlésére nincs lehetőség.
  38. Amennyiben védekező csapat bármelyik játékosa „chellenge”-t szeretne, azt haladéktalanul, azonnal és egyértelműen jeleznie kell. Amennyiben a labdamenet – „chellenge” kérése nélkül – már tovább folytatódott (a labda ismét átment az ellenfél térfelére) visszamenőleges hivatkozással, „chellenge” kérésére már nincs lehetőség. Tehát aki késedelmesen jelez, az elveszíti a „chellenge” kérésének még a lehetőségét is, további reklamációnak nincs helye.
  39. A támadó csapat bármelyik játékosa is kérhet „chellenge”-et, amennyiben úgy véli, hogy nem ért egyet azzal, hogy a játékvezető azért állította meg a labdamenetet, mert a labda a védekező csapat térfelének érvényes játékterületén kívül ért talajt (no out). A játékvezetőnek ez esetben is kötelessége megvizsgálni a labda nyomát. Amennyiben a labda – játékvezető döntésével szemben – mégis érinti a vonalat, tehát az érvényes területen belül volt, a pontot újra kell játszani.
  40. A labdamenet során a játékvezető a saját döntése ellen, önmaga is kérhet „chellenge”-t, de ezt – a labdamenet végéig, egyik kezének folyamatos fenntartásával – azonnal jeleznie kell. Amennyiben a labda nyomának vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az a játéktéren kívül helyezkedik el (out), a pontot meg kell ismételni attól függetlenül, hogy a lejátszott labdamenet milyen eredménnyel végződött. Abban az esetben, ha a labda nyomának utólagos vizsgálata szerint is az érvényes játéktéren belül ért talajt, a pont a lejátszott labdamenet szerint értékelendő. (Ettől eltér a FIFTA szabálya)
  41. Abban az esetben, ha a védekező játékost közvetlenül eltalálja a másik térfélről érkező labda és az róla az érvényes játéktéren kívül ért talajt a pont a támadó csapatot illeti meg akkor is, ha a védekező játékos a játéktéren kívül áll és/vagy a labda nem az antennák között érkezett. Amennyiben a védekező játékosról érvényes játéktér felületre ér talajt a labda a pont a védekező csapaté, tekintettel arra, hogy a labda nem az antennák között érkezve jutott a védekező csapat játékterére.
  42. Sportszerűtlen, ezért tilos labdamenet közben az ellenfél bármilyen módon történő (dobogás, tapsolás, huhogás, stb.) hangos zavarása, ez figyelmeztetéssel, sárga lappal és pontlevonással jár. Ismétlődő esetben a szett és/vagy akár a mérkőzés azonnali elvesztését is maga után vonhatja.
  43. Saját térfelén minden játékos olyan mozdulatokat tehet, amit csak akar, akár az ellenfél megtévesztésére illetve megzavarására is irányulhatnak ezek, azonban a háló felett ilyen szándékkal csak lábbal vagy fejjel (7. pont szerint) szabad átnyúlni, kézzel átnyúlva zavarni kifejezetten tilos, az ilyen mozdulat azonnali pontvesztéssel jár.
  44. A labda semmilyen esetben sem érhet kézhez, még akkor sem, ha ez a játékos akaratán kívül, véletlenül történik. A váll oldalsó része (bicepsz felső/külső oldala) már a felkarhoz tartozó érvénytelen felületnek minősül. Ezzel szemben a váll felső-, és a mell melletti résszel történő érintés szabályos.
  45. Szabálytalan érintésnek számít, ha a labda – ugyan nagyon rövid időn belül -, de kétszer érinti meg a játékost (nyak-fej, lábfej-sípcsont, mell-áll, stb.) illetve ha rövidítés (levétel) során az 1 mp-nél több ideig megáll a játékos lábfején (mellén). Ez esetben az ellenfélé a pont. Fontos kiemelni, hogy nem elég a labdát szabályosan érinteni, de annak – kívülről nézve is – egyértelműen tiszta érintésnek kell látszania. Ez azért fontos, mert a kétes érintést a játékvezető – külön indokolás és/vagy magyarázat nélkül – szabálytalannak ítélheti meg.
  46. A sorozatosan szabálytalankodó, durva, és/vagy sportszerűtlen játékost először a játékvezető figyelmezteti, majd az ismétlődés esetén már sárga lappal és ezzel párhuzamosan technikai ponttal sújthatja, ha a szankciók ellenére magatartása továbbra sem elfogadható, akkor az először a szett, illetve súlyos esetben – piros lap felmutatásával – a mérkőzés elvesztését is kiválthatja. A játékvezető megsértése akár azonnal a mérkőzés elvesztését eredményezheti, és további fegyelmi eljárást, versenyzéstől-, és/vagy válogatottságtól történő eltiltást vonhat maga után.

Magyarázat

A zárójelben tett „megjegyzés” kizárólag tájékoztató jellegű, de feltétlenül ki kell emelni, hogy az azokban szabályozottakat a CSB-n nem alkalmazzuk.

A meghívásos, nyílt („házi”) versenyek – az MLTSZ. előírásaitól eltérő – un. „házi szabályai” csak akkor érvényesek, ha azok a verseny megkezdése előtt kihirdetésre és kifüggesztésre is kerültek, minden ettől eltérő esetben a MLTSZ. szabályai hatályosak.