News
  1. Időpontváltozás – szakági bajnokság
  2. Pálinkás János emléktorna – eredmények
  3. Lábtenisz 2021 – előzetes
  4. Lábtenisz szakági magyar bajnokság 2020
  5. Határozat 2020.10.19.

Alapszabály

A MAGYAR LÁBTENISZ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2019

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. §

(1)        A Magyar Lábtenisz Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő, a lábtenisz sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a lábtenisz sportágat irányító önkormányzati elven alapuló, közhasznú tevékenységet is folytató, közhasznú jogállású egyesület (országos sportági szakszövetség)

(2)        A szövetséget a Pest Megyei Bíróság a Pk.61.093/1991/2. sorszámú, 1991. április 10. napján jogerőre emelkedett végzésével vette nyilvántartásba, majd a bíróság a szervezetet a 11.sorszámú, 2001. október 16. napján jogerőre emelkedett végzésével a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § alapján közhasznú nyilvántartásba vette.

(3) A jogszabályi környezet időközben történt jelentős változására figyelemmel a civil szervezet létesítő okiratának átfogó módosítása vált szükségessé, miért is a szervezet létesítő okiratának hatályos rendelkezéseit a _2019.július 20. napján tartott közgyűlés által elfogadott jelen alapszabály tartalmazza.

(4) A szervezet a működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi IV. Törvény, (a továbbiakban Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban St.), illetőleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint Alapszabálya, továbbá a Nemzetközi Lábtenisz Szövetség (FIFTA) alapszabálya szerint fejti ki.

(5)        A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független,

pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(6)        A Szövetség jogi személy. Az Ectv. 4.§.(3) bek. értelmében a szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet.

(6)        A Szövetség tevékenysége közhasznú tevékenységnek minősül. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

 

  1. §

(1)        A Szövetség neve: Magyar Lábtenisz Szövetség, rövidített neve: MLTSZ. Idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Football Tennis Federation (HFTF.)

(2)        A Szövetség székhelye: 8640 Fonyód, Magay u.31.

(3)        A Szövetség működési területe: Magyarország

(4)        A Szövetség alapítási éve: 1991.

 

  1. §

(1)       A Szövetség jelvénye: köralakban keret-szerűen Kör alakban keretszerűen a kör bal felső karjából kiinduló MAGYAR LÁBTENISZ SZÖVETSÉG felirat; benne sematikus, labdát nyújtott lábbal a lábtenisz háló fölött lövő, a fej és egész test tekintetében fehér színnel hagyott alak, lábfejéhez piros-fehér-zöld színekkel közelítő labdával.………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

(2)        A Szövetség pecsétje:

(3)        A Szövetség zászlaja: Csúcsán álló háromszög alakú, egyik oldalán piros-fehér-zöld színek, közepén állami címerrel, mások oldalán a szövetség jelvénye és neve, mindkét oldalon arany színű szegéllyel………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

  1. §

(1)        A Ptk. 3:34. § (1) bekezdés szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyelet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, míg a Szövetség működése felett az St. 27. §.-a értelmében törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorol az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint.

(2)        A Szövetség tagja a Nemzetközi Lábtenisz Szövetségnek (FIFTA) amelynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(3)        A Szövetség, annak tagjai, a tag sportolói és hivatalos személyei, a Szövetség szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint ezek hivatalos személyei tevékenységük során kötelesek a (2) bekezdésben foglalt szabályokat, valamint a Szövetség jelen Alapszabályát és más szabályzatait, továbbá a lábtenisz sportág verseny- és játékszabályait mindenkor betartani. A tag a nevezés benyújtásával nyilatkozik ezen szabályzatok ismeretéről és elfogadásáról.

(4)        A Szövetség gondoskodik arról, hogy tagjai, szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint tisztségviselői, alkalmazottai és megbízottai megismerjék és betartsák a (2) és (3)  bekezdésben meghatározott szabályzatokat és szabályokat. A Szövetség gondoskodik arról, hogy ezen szabályzatok és szabályok magyar nyelven a Szövetség honlapján mindenki számára elérhetőek legyenek.

 

II.

 

A SZÖVETSÉG FELADATAI

  1. §

A Szövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a lábteniszsportot (a lábtoll játék kivételével), mint közhasznú tevékenységet, közreműködik az Sporttörvényben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

A szövetség, mint országos sportági szakszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a Sporttörvény 19.§.(8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MBP (Magyar Paralimpiai Bizottság), valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében a Sporttörvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló Sporttörvény 3.§.(3) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait.

 

  1. §

(1)        A Szövetség alapvető feladata:

  1. szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű és a nemzetközi sportszövetsége szabályzatainak megfelelő működését;
  2. a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, beleértve a strand lábteniszezést is;
  3. megrendezni a Magyar Nemzeti Bajnokságot, illetve a Magyar Kupát;
  4. meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét, rész venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban;
  5. működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken;
  6. meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepciót, – ideértve az utánpótlás- nevelés fejlesztést is – és gondoskodni ezek megvalósításáról;
  7. képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a sportköztestületek, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben;
  8. az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
  9. meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni azok végrehajtásáról,
  10. az St. (23.§ (1) bek. d) pont) szerinti szabályzatban meghatározottak alapján ellenőrizni a sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként nem szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.
  11. Nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.

(2)        A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

  1. gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, ;
  2. megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez;
  3. a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol;
  4. érvényesíti a doppingtilalmat;
  5. meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket;
  6. stratégiai jellegű feladatai körében meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit.
  7. g) a Szövetség egészére kiterjedően támogatási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
  8. h) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a sportköztestületek, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek, helyi önkormányzatok, a NVSZ a sportközalapítványok, civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben;
  9. i) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetségek szabályzataiban és a jogszabályokban, így elsősorban a sporttörvényben, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat;
  10. j) adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek;
  11. k) meghatározza a lábtenisz sportági utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról;
  12. l) ellenőrzi a lábtenisz sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.

(3)        A versenyszerű lábteniszező egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a Szövetség állapítja meg.

(4)        A nemzeti válogatott keretek működtetése során a Szövetségre a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(5)       A sportág céljainak elérése érdekében – összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal – a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve – az St 36-37. §-ában meghatározott módon – a verseny/rendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

(6) A Szövetség a fenti közhasznú tevékenységeit az St. 20-27 §-aiban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan, azok megvalósítása érdekében végzi.

 

 

III.

 

A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

 

  1. §

(1)        A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai jogok és kötelezettségek terjedelme alapján tevékenykedhetnek.

(2)        A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja minden a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, vagy utánpótlás–nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely felvételét kéri, a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára kötelezőnek ismeri el, a tagdíjat megfizeti és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

(3) A fizetendő tagdíj összege __2019__. évre: 15.000______,- Ft, amelyet – a tagdíjfizetési szabályzat rendelkezései szerint – minden év _március 30.__________ ig kell befizetni a Szövetség pénztárába vagy a bankszámlájára történő átutalással, ha a közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik.

 

  1. §

(1)        A tagfelvétel ügyében az MLTSZ Elnöksége dönt. Döntésével szemben az érdekelt 30 napon belül jogorvoslattal élhet, melynek folytán a másodfokú döntés a közgyűlés hatáskörébe kerül. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezet tagként való felvétele nem tagadható meg, ha a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2)        Tagsági viszonyt csak egy jogcímen lehet létesíteni.

(3)        A Szövetség tagjairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a tag sportszervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét. A nem nyilvános tagjegyzék az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(4)        A szövetségi tagság megszűnik

– kilépéssel

– az MLTSZ Fegyelmi Bizottság általi kizárással

– jogutód nélküli megszűnéssel

(5)        A tag kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére három hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget, illetve, ha a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatát, valamint határozatait, illetve a verseny- és játékszabályokat súlyosan és vétkesen megszegi. Kizárásra fegyelmi eljárás során hozott jogerős fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésként kerülhet sor. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Szövetség Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni, azzal, hogy a tag kizárását a Fegyelmi Bizottságnál a Szövetség Elnöksége kezdeményezheti.

(6)        A tagdíj mértékét és fizetésének szabályait az Elnökség évente határozza meg. A tagdíjat a Szövetség számlájára kell befizetni.

 

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

  1. §

(1)   A tagok jogai:

  1. részt vehetnek a Szövetség Közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
  2. választhatnak és jelöltjei útján választhatók,
  3. részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
  4. észrevételeket, javaslatokat tehetnek, illetőleg véleményt nyilváníthatnak a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia,
  5. ajánlásokat tehetnek a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
  6. a Szövetség elnökétől és főtitkárától tájékoztatást igényelhetnek a Szövetség bármely tevékenységéről,
  7. igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.

(2)        A tagok kötelezettségei:

  1. a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,
  2. a Szövetség, a FIFTA Alapszabályának, szabályainak, szabályzatainak, a verseny- és játékszabályoknak betartása, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak végrehajtása,
  3. a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
  4. a sportág népszerűsítése,
  5. a tagdíjnak az Elnökség által megállapított határidőig történő megfizetése.

 

TISZTELETBELI ELNÖKÖK, TISZTELETBELI ELNÖKSÉGI TAGOK ÉS PÁRTOLÓI

CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA

  1. §

(1)        A Közgyűlés tiszteletbeli elnöki címet adományozhat a Szövetség azon volt elnökeinek, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

(2)       Tiszteletbeli elnök cím adományozható azoknak a személyeknek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló érdemeket szereztek a lábtenisz fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.

(3)        A Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja cím azoknak adományozható, akik az elnökség  tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

(4)        A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és elnökségi tagjainak személyére a Közgyűlés jelölőbizottsága vagy az Elnökség tehet javaslatot.

(5)        A Szövetség pártolója cím használatára jogosult az a természetes személy, aki rendszeres társadalmi munkájával és ehhez fűződő rendszeres – a Szövetség által meghatározott – díj  fizetésével a Szövetség munkáját támogatja. A pártolói cím odaítélése az Elnökség hatáskörébe tartozik.

(6)        A Szövetség támogatója cím használatára jogosult az a jogi személy, amely a Szövetség közhasznú létét elismerve azt rendszeres pénzügyi vagy egyéb támogatással segíti.

 

IV.

 

A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

  1. §

A Szövetség szervei:

  1. a közgyűlés
  2. az Elnökség
  3. a Felügyelő Bizottság
  4. a bizottságok

 

V.

 

A SZÖVETSÉG DÖNTÉSHOZÓ SZERVE, A KÖZGYŰLÉS

  1. §

(1)        A Szövetség döntéshozó szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés. A Közgyűlésen dönteni kell legalább 3 fő mandátumvizsgáló bizottság, 1 fő jegyzőkönyvvezető, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és 3 fős szavazatszámláló bizottság megválasztásáról, akiknek a megbízatása az adott Közgyűlésre szól. A Közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni.

(2)    A Közgyűlést az Elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Közgyűlés időpontját az Elnökségnek legalább 30 nappal korábban kell megállapítania és ugyanekkor írásban kell tagjait értesíteni a Közgyűlés helyszínéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kifejthessék. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és időpontját.

A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban igazolható módon. Igazolt kézbesítésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény) (Ectv.37.§.(2) a)pont).

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(3)        A Közgyűlést az Elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha

  1. a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;
  2. a bíróság azt elrendeli.
  3. az Felügyelő Bizottság indítványára

Az Elnökség akkor is köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a)a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b)a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c)a Szövetség céljainak elérése veszélybe került
  4. d) ha a Szövetség tagjainak száma tartósan két fő alá csökkent.

(2) Az így összehívott közgyűlésen a tagok, illetve képviselőik kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

(4)        A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály módosítása;
  2. az Elnökség éves szakmai beszámolójának, az éves költségvetésnek, illetve az előző évről szóló számviteli beszámolónak, a következő év szakmai és pénzügyi tervének, a közhasznúsági mellékletnek, továbbá a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása;
  3. a Szövetség megszűnésének, egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
  4. a Szövetség elnökének, alelnökének, az elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
  5. f) a tiszteletbeli elnök, illetve tiszteletbeli elnökségi tag címek odaítélése, illetve visszavonása;
  6. g) mindazok az ügyek, amelyeket a vonatkozó hatályos jogszabályok – különös tekintettel az St. 24. § (2) bekezdésére és a Ptk. 3:74. §-ára – vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(5)        Az Elnököt, az alelnököt és az Elnökség további tagjait a Közgyűlés 5 évre választja, azzal, hogy az utóbb megválasztott elnök, alelnök, vagy elnökségi tag mandátumának érvényessége a többi elnökségi tag mandátumának érvényességéhez igazodik. Az Elnökség tagjai újra választhatók és visszahívhatók. Amennyiben bármilyen okból az Elnökség tagjainak több, mint 50 %-a utóbb kerül megválasztásra, úgy a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma igazodik az újonnan megválasztott tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is) mandátumához. Amennyiben ily módon a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is) mandátuma az ilyen meghosszabbítással a 4 évet meghaladná, úgy valamennyi elnökségi tag (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megbízatása a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököt is) megválasztásától számított 4 év elteltével szűnik meg.

(6)        A Szövetség Közgyűlése öt év időtartamra – figyelembe véve és megfelelően alkalmazva az (5) bekezdésben foglaltakat – Elnökből, továbbá kettő tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az MLTSZ Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

(7)        A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés a Számviteli tv. szerinti beszámolóról, közhasznúsági mellékletről és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(8)        A Szövetség köteles könyvvizsgálót is megbízni gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés a Számviteli tv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

A közgyűlésen szavazásra jogosultak. Határozatképesség

 

  1. §

(1)       A Közgyűlésre meghívandók:

  1. tanácskozási joggal az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság, illetve egyéb sportszövetségek képviselője,
  2. tanácskozási joggal a Szövetség bizottságainak vezetői,
  3. a hírközlő szervek képviselői,
  4. tanácskozási joggal tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli elnökségi tagok, és más, az Elnökség döntése alapján meghívandó vendégek,
  5. tanácskozási joggal a szövetségi kapitányok,
  6. tanácskozási joggal az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai.

 

(2)       A Közgyűlés határozatképessége:

  1. A Közgyűlés határozatképességéhez a tagok képviselőinek több mint felének a jelenléte szükséges.
  2. Az egyesület, klub (tag) a taglétszámtól függetlenül a közgyűlésen azonos szavazati joggal rendelkezik.
  3. A tiszteletbeli és pártoló tagok a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
  4. Ha a Közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a Közgyűlést ugyanaznap egy órán belüli időpontra újból össze kell hívni, amely Közgyűlés, az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tagokat az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban – a megismételt közgyűlés helyének és idejének megjelölése mellet – előre figyelmeztették; a fenti szabályok figyelembevételével a megismételt Közgyűlést is lehetőség szerint minden év május 31. napjáig össze kell hívni.

A határozatképességet a Közgyűlésen minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  6. e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE

 

  1. §

A Közgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

  • A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  • Az Elnökség jogosult a Közgyűlés napján és helyszínén rendkívüli napirendi pont felvételére is, ha a jelenlevő tagok többsége azt megszavazza.

 

(3)        A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, a kiegészítés indokolásával benyújtják az Elnökségnek. Az e határidő után vagy a Szövetség Közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlevő tagok többsége azokat megszavazta.

(4)        Az Alapszabály módosítására bármely tag és az Elnökség tehet javaslatot. Az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot a tag köteles a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban benyújtani a Szövetség elnökének, azzal, hogy ezen időpontig a javaslatnak be kell érkeznie. Az Alapszabály módosítására kizárólag írásos előterjesztés alapján kerülhet sor.

 

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA

 

  1. §

(1)        A Közgyűlés határozatait az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel (szavazólap felmutatásával) történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(2)        A Közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség – az Alapszabály 12. §. (5-6)  bekezdéseiben meghatározott – tisztségviselőit. A Közgyűlés egyszerű többséggel a tisztségviselő választásra is nyílt szavazást rendelhet el. A Közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást. A megválasztható tisztséggel azonos számú jelölt esetén a választás nyílt szavazással is történhet.

(3)        A titkos szavazás szavazólap urnába helyezéséve történik. A szavazatok összesítését a szavazatszámláló bizottság végzi.

(4)        Az egyszerű többséget a jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazata jelenti.

Az alapszabály módosításához, a szövetség egyesüléséhez és szétválásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szervezet céljának módosításához és a megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5)        Az Alapszabály 12. §. (5-6) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőket választó Közgyűlés előtt legalább egy hónappal a Szövetség Elnöksége jelölőbizottságot hoz létre. A jelölő bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát ezen bizottság elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. A jelölőlistát a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.

(6)        A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről a Közgyűlésen résztvevőket a Közgyűlés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott felszólalások és javaslatok lényegét, valamint a hozott határozatokat, azok tartalmát, időpontját, hatályát és a döntéshozatali arányt. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, továbbá két, a Közgyűlésen megválasztott személy hitelesítik.

(7)        A Szövetség Közgyűlése nyilvános, amely nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(8)        A Közgyűlés határozatait, döntéseit, valamint a közhasznú szervezetként működő Szövetség éves beszámolóját a  EMMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapján, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni. A Közgyűlésen hozott határozatokról és döntésekről (Hírlevél) a tagokat is értesíteni kell.

(9)        A Szövetség köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét a könyvvizsgálói záradékkal együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezni és közzétenni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A Szövetség köteles a beszámolót és közhasznúsági mellékletét saját honlapján elhelyezni, és köteles a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.

 

VI.

ELNÖKSÉG, MINT A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐ SZERVE

AZ ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE

  1. §

(1)        A szervezet ügyvezetését az elnökség látja el. Az Elnökség létszáma 5 fő (elnök, alelnök, és 3 elnökségi tag).

(2)    Az elnökség tagjai a szövetség vezető tisztségviselői. Az Elnökségnek csak az lehet a tagja, aki nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. a)

Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.

Ezen tisztségekre olyan személy is megválasztható, aki nem tag képviselője, számuk  az Elnökség tagjainak kétharmada is lehet.

(3)       Az Elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:

  1. részvétel az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában,
  2. észrevételek, javaslatok tétele a lábtenisz sporttal és a Szövetség működésével kapcsolatban,
  3. felvilágosítás kérése a lábteniszezéssel összefüggő ügyekben a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
  4. javaslattétel Közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
  5. a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
  6. közreműködés minden olyan feladatban, amely a lábteniszezés fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.

(4)        Az Elnökségi tagság megszűnik:

  1. ha a megbízás lejár,
  2. lemondással,
  3. visszahívással,
  4. elhalálozással vagy jogutód nélküli megszűnéssel
  5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
  6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

(5)    A vezető tisztségviselő a megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.  Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(6) Az elnök, az alelnök, illetve az elnökség tagjai bármikor visszahívhatók. A visszahívást a Szövetség legalább 5 tagja, vagy legalább 2 elnökségi tag együttesen kezdeményezheti. A kezdeményezést a kezdeményezők írásban juttatják el a Szövetség főtitkárához, melyet a főtitkár 30 napon belül köteles az Elnökség elé terjeszteni. Az Elnökség köteles legalább 30, legfeljebb 45 napon belüli időpontra Közgyűlést összehívni, melynek napirendjére kell tűzni a visszahívásra vonatkozó kezdeményezést. A visszahívási kezdeményezés írásos előterjesztését az Elnökség a szövetség tagjainak megküldi. A kezdeményezést már összehívott közgyűlésre is beterjesztheti a Szövetség legalább 5 tagja, vagy legalább 2 fő elnökségi tag, mely esetben a kezdeményezést legkésőbb az adott közgyűlés bezárásáig kell írásban levezető elnök részére átadni.

(7)       A visszahívás titkos szavazással történik, azzal, hogy a közgyűlés egyszerű többséggel  elrendelheti nyílt szavazás lefolytatását is. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett  személyre, vagy személyekre vonatkozóan, amennyiben a határozatképes Közgyűlésen jelen lévő küldöttek több, mint fele a visszahívást megszavazza.

(8)        A Közgyűlés egyszerű többséggel dönthet úgy is, hogy nem az egyes elnökségi tagokat, hanem az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, mely esetben a szavazás egységesen az Elnökség valamennyi tagjára vonatkozik. Kivételt képez ez alól az olyan elnökségi tag személye, akinek a  megválasztása és a visszahívásról döntő Közgyűlés időpontja között 6 hónap még nem telt el. Az ilyen elnökségi tagok csak abban az esetben hívhatók vissza, ha tisztségükre méltatlanná váltak és  ez esetben is személyükre akkor is külön kell szavazni, ha egyébként a visszahívás az Elnökségre, mint testületre vonatkozik. Amennyiben a Közgyűlés az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, de  az elnökségi tagok között van olyan, akinek a megválasztása óta 6 hónap még nem telt el, úgy ezen személyek mandátuma továbbra is megmarad, és csak a megüresedett helyekre lehet új választást kiírni

(9) Amennyiben a visszahívás miatt az Elnökség létszáma a 3 fő alá csökken, a Közgyűlés dönt azonnali választásról, mely esetben a jelölőlistát a Közgyűlés a jelenlévők javaslatai alapján egyszerű többséggel állítja össze. Amennyiben a jelölőlista összeállítása bármilyen okból akadályba ütközik, vagy egyébként a küldöttek egyszerű többséggel úgy határoznak, úgy a választásra új Közgyűlést kell összehívni, mely esetben az új Közgyűlés időpontjáról – melyet legalább 30, legfeljebb 60 napon belüli időpontra kell tűzni – is dönteni kell.

 

 

AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI

  1. §

(1)        A Szövetség tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség képviseleti (ügyvezető) szerve irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály vagy az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt.

(2)        Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

(3)        A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:

  1. a) a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó adatokat,
  2. b) a szövetség által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat,
  3. c) a szövetség által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, az Ectv. 32.§-a szerinti adatokat, mutatókat.
  4. d) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

(4)       A közhasznúsági melléklet nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. A közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő május 31-ig a Szövetség honlapján el kell helyezni.

(5)        Az Elnökség feladatai:

  1. a Szövetség Közgyűlésének előkészítése és összehívása, napirendi pontjainak meghatározása.
  2. a Közgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, illetve szervezése,
  3. a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,
  4. a szervezeti- és működési-, gazdálkodási-, a fegyelmi- stb. szabályzatok megállapítása és módosítása,
  5. az évi költségvetés elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése;
  6. a beszámolók és a közhasznúsági melléklet elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
  7. bizottságok, létrehozása, megszüntetése és működtetése (kivéve azokat a bizottságokat, amelyeket a közgyűlés hoz létre és szüntet meg),
  8. bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése,
  9. az MLTSZ főtitkárának kinevezése és szerződéssel történő foglalkoztatása.
  10. szövetségi kapitányok, és az SZMSZ által az Elnökség kinevezési és felmentési jogkörébe sorolt más személyek megbízása és felmentése,
  11. tagfelvételi kérelmek elbírálása, és a tagság nyilvántartása.
  12. a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,
  13. mesteredzői címre, állami kitüntetésekre, a Szövetség támogatója címre és egyéb elismerések adományozására vonatkozó javaslattétel, döntés a hatáskörébe tartozó elismerések adományozásában;
  14. a világversenyeken résztvevő küldöttségek összetételének jóváhagyása,
  15. a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
  16. kapcsolattartás az EMMI-vel, a Nemzeti Versenysportszövetséggel és a sportszervezetekkel,
  17. döntés a nemzetközi minősítésű játékvezetők FIFTA-hoz történő felterjesztése kérdésében,
  18. az éves tagdíj összegének és a tagdíjfizetési szabályzat megállapítása,
  19. döntés könyvvizsgáló személyéről és díjazásáról,
  20. a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
  21. a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
  22. a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  23. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a hatályos vonatkozó jogszabályok vagy a Szövetség Közgyűlése, vagy alapszabálya a hatáskörébe utal;
  24. a Szövetség pártolóinak nyilvántartása.

(6)        Az Elnökség a lábteniszezést jelentősen támogató magánszemélyt a két közgyűlés közötti időszakban „társelnök” címmel ruházhat fel, aki tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein.

(7)        Az Elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli – a költségvetésben nem szereplő –, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

(8)        Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, továbbá gazdasági társaság alapítása, abban tulajdon szerzése, üzletrész, illetve más tagsági jogok elidegenítése,  megterhelése, azzal, hogy a Szövetség csak olyan gazdasági társaság tagja lehet, ahol felelőssége nem korlátlan.

(9)        A Szövetség képviseletében az Elnökség a magyar lábteniszsport támogatása és fejlesztése  céljából alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumainak tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az Elnökség, mint az alapító ügyintéző és képviseleti szerve kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(10) A banki utalványozási jogkört az elnök önállóan gyakorolhatja.

 

AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE

 

  1. §

(1)        Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze, az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével. Az Elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a Közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el – szervezeti és működési szabályzatában – ügyrendjét. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat ki tudják alakítani.

(2)        Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább három havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnök, a főtitkár, a Felügyelő  Bizottság nevében annak elnöke, vagy az elnökségi tagok egyharmada ok és cél megjelölésével indítványozza.

Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(3)        Az Elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a Szövetség főtitkárát, a férfi és női szövetségi kapitányát, a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések tárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett más személyeket.

(4)        Az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes.

Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni.

(5)        Amennyiben a két Közgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnökségének létszáma 4 alá csökken, 30 napon belül Közgyűlést kell összehívni, új elnökségi tagokat kell választani.

(6)        Ha az Elnökségi ülésen szavazategyenlőség keletkezik, a határozati javaslat elvetettnek minősül.

(7)        Bármely elnökségi tag kívánságára többségi határozattal megerősített titkos szavazással is dönthet.

(8)        Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről az elnökségi ülésen jelenlévőket az ülés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelenteket, az ülésen elhangzott felszólalások lényegét, javaslatokat, valamint a hozott határozat sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét) A határozatokról az érintett szerveket és személyeket, a tagokat Hírlevél útján vagy egyéb módon 15 napon belül értesíteni kell, és ugyanezen határidőn belül a határozatokat a Szövetség honlapjára fel kell tenni.

A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok könyvébe bevezetni.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

AZ ELNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI JOGKÖRE

 

  1. §

 

Felügyeleti jogkörében az Elnökség a Szövetség által létrehozott szervei (kivétel: Közgyűlés, Felügyelő Bizottság) és a tisztségviselőinek a lábtenisz sportág egészét érintő ügyekben hozott első fokú jogerős határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal, vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség vagy valamely bizottság jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes.

 

VII.

 

TISZTSÉGVISELŐK, ELNÖK, ALELNÖK, ELNÖKSÉGI TAGOK, FŐTITKÁR, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS TAGJAI, ELNÖK

 

  1. §

(1)        A Szövetség élén az Elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.

A Szövetség elnöke:   Csermely Sándor        ______________ (lakcím: 8640 Fonyód, Magay u. 31.__________________________)

(2)        Az Elnök feladatai és hatásköre:

  1. vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
  2. önállóan képviseli a Szövetséget,
  3. közreműködik az Alapszabály és az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a Közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében,
  4. figyelemmel kíséri a Szövetség bizottságainak munkáját,
  5. tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről,
  6. önállóan aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
  7. intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe,
  8. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe utal.

(3)       Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alábbi személyek helyettesítik:  alelnök, főtitkár vagy az Elnök által erre a célra megbízott elnökségi tag, vagy tisztségviselő. Az Elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjában a Szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

(4)        Az alelnök feladatait, hatáskörét és jogkörét az Elnökség határozza meg.

A Szövetség alelnöke: dr. Kovácsfi László   (lakcím: 8230 Balatonfüred, Pálóczi Horváth Ádám u. 52/A)

 

FŐTITKÁR

  1. §

(1)        A Szövetség szervezetének vezetője a Szövetséggel megbízási jogviszonyban álló főtitkár.

A főtitkár feladatai és hatásköre:

  1. a) a tisztségviselőkkel és a Szövetség szerveivel együttműködve biztosítja az Alapszabály, valamint a hatályos jogszabályok, illetve a szabályzatok betartását.
  2. összehangolja az Elnökség, a bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban álló dolgozók, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló egyéb dolgozók munkáját.
  3. szervezi és figyelemmel kíséri a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását.
  4. előkészíti a Közgyűlést, illetve az Elnökség üléseit.
  5. aláírási és utalványozási jogköre van.
  6. felelős a gazdálkodási rend megtartásáért, az elnök akadályoztatása esetén, annak meghatalmazásával aláírási és utalványozási jogköre van.
  7. az elnök akadályoztatása esetén, annak meghatalmazásával képviseli a Szövetséget, illetve felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselőket.
  8. tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről.
  9. gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, határozatai nyilvántartásáról és végrehajtásáról.
  10. közreműködik a hazai és nemzetközi versenynaptár összeállításában.
  11. a szövetségi kapitányok véleményének figyelembevételével javasolja az elnökségnek a válogatott csapatok hazai mérkőzéseinek színhelyét és időpontját, a nemzetközi tornákon, versenyeken, mérkőzéseken résztvevő küldöttségek személyi összetételét.
  12. gondoskodik a Szövetség nyilvántartásainak vezetéséről.
  13. figyelemmel kíséri a Szövetséget érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szövetség szabályzatainak módosítását.
  14. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok, a Közgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe utalnak.

(3)        A főtitkár tevékenységéről az Elnökségnek köteles beszámolni.

(4)        A Szervezeti és Működési Szabályzat főtitkár-helyettesi tisztséget állapíthat meg.

 

Az Elnökség tagjai:

  • Tóth Nikolett ( 3842 Halmaj, Alkotmány u. 36.)
  • Mátrai Gábor (2011 Budakalász, Kossuth L. u. 7.)
  • Szélesi Zoltán (1046 Budapest, Mikszáth K. u. 43.)

 

VIII.

 

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

  1. §

(1)        Az St-ben meghatározott Ellenőrző Testület jogkörét a Szövetségben a közgyűlés által öt évre megválasztott Felügyelő Bizottság gyakorolja.

(2)        A Közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

(3)        A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség Elnökségének tagja.

(4)        A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. A Bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet.

(5)        A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. A Szövetség Közgyűlése és az Elnökség javaslatot tehet vizsgálandó témakörökre.

(6)        A Felügyelő Bizottság feladatai különösen:

  1. a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
  2. b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
  3. c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
  4. d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
  5. e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
  6. f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
  7. g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

(7)       A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása érdekében jogosultak az Elnökség ülésein részt venni, a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják, a szövetség tisztségviselőitől, munkavállalóitól és a bizottságoktól jelentést, a Szövetség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatják.

(8)       Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke az Elnököt és a Főtitkárt köteles tájékoztatni. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetőleg belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(9)       Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja az Elnökséget. Amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, kezdeményezi az Elnökség soron kívüli összehívását, ha

– a feltárt jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) olyan jellegű, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása Elnökségi     döntést tesz szükségessé;

– tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

(10)     A feltárt jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről, azok eredményéről az Felügyelő Bizottság az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 nap elmúltával utóvizsgálat keretében tájékozódik.

(11)      Amennyiben a jogszabálysértés további fennállását észleli, a Felügyelő Bizottság kezdeményezi rendkívüli Közgyűlés összehívását, melyet az Elnökségnek teljesítenie kell a 12. §. (3) bekezdése szerint, ennek elmaradása esetén a Felügyelő Bizottság a Közgyűlést maga hívja össze

(12)     Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

(13)     A Felügyelő Bizottság jogait és kötelezettségeit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.

(14)     Tevékenységéről a Bizottság elnöke a Szövetség Közgyűlésének évente köteles beszámolni.

(15)     A Felügyelő Bizottság működésére – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az Elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(16)     A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve tagjai részére a Szövetség Elnöksége díjazást állapíthat meg.

(17)     A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak visszahívására a 16. § (4) – (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a szándékosan a Szövetség érdekeit sértő tevékenységet folytat, illetve a vállalt kötelezettségeit nem teljesíti.

 

A Felügyelő Bizottság

  • elnöke: Barabás Csaba ( 8200 Veszprém, Sáfrány u. 25. )
  • tagjai: dr. Orbán György (8200 Veszprém, Petőfi u. 26.)

Dr. Herczeg Attila       (8200 Veszprém, Hóvirág u. 12. I/3.)

 

X.

 

TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

23.§

(1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezetőszerv határozatának hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelőcél szerinti juttatás.

(2)        A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(3)        Nem lehet a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

– a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv Elnöke vagy  tagja, (ide nem értve a Szövetség Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be)

– a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló             munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály             másként nem rendelkezik,

– a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást, illetve

– az előzőekben felsorolt kizáró okkal érintett személyek közeli hozzátartozója.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(5) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjaival szembeni követelményeket és általános kizáró okokat az Alapszabály 16. és 20. §-ai tartalmazzák.

 

BIZOTTSÁGOK

 

  1. §

 

(1)        A Közgyűlés és az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat hozhat létre. Állandó bizottság létrehozására a Közgyűlés, az ideiglenes bizottság létrehozására a Közgyűlés és az Elnökség egyaránt jogosult. A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség bízza meg és hívja vissza.

(2)        A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott bizottsági szabályzatok, illetve bizottsági ügyrendek határozzák meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabállyal.

(3)        A bizottságok döntési-, vélemény-nyilvánítási-, javaslattételi- és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre létrehozták.

(4)        A Szövetség állandó bizottságai:

  1. a) Utánpótlás Bizottság
  2. b) Szakmai és Versenybizottság
  3. c) Fegyelmi-Etikai és Fellebbviteli Bizottság
  4. d) Igazolási és Nyilvántartási Bizottság

Az Elnökség tagja ellátják 1-1 bizottság működésének felügyeletét.

(5)       A Fellebbviteli Bizottság bírálja el az Elnökség nevében és helyett átruházott jogkörben a bizottságok által elsőfokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.

A bizottság a megtámadott határozatokat helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy a határozatot hozó szervet – a fegyelmi ügyek kivételével – meghatározott szempontok szerint új eljárásra utasítja.

 

A Szövetség Szabályzatai

 

25.§.

  • A Szövetségnek biztosítania kell a Szövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.
  • A Sporttörvény és az Alapszabály rendelkezései szerint az Elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni és folyamatosan karbantartani.
    1. szervezeti és működési szabályzat
    2. versenyszabályzat
    3. sportfegyelmi szabályzat
    4. nyilvántartási, igazolási ás átigazolási szabályzat
    5. gazdálkodási, pénzügyi szabályzat
    6. tagdíjfizetési szabályzat
    7. doppingszabályzat
    8. a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos szabályzat
    9. sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.
    10. sportegészségügyi szabályzat
    11. etikai és gyermekvédelmi szabályzat

 

  • A Szövetség szabályzatait a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapjában közzé kell tenni és a Szövetség honlapján mindenki számára elérhetővé kel tenni.
  • A Szövetség a Sportfegyelmi Szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el.

 

 

XIV.

 

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

 

  1. §

(1)       A Szövetség jogi személy, amely az Ectv.és a vonatkozó  más jogszabályok rendelkezései szerint évi költségvetése alapján gazdálkodik.

(2)       A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

  1. a) tagdíjak;
  2. b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. c) a költségvetési támogatás:
  4. ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  5. cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós alapból származó, a                  költségvetésből juttatott támogatás;
  6. cc)         az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől                  származó támogatás;
  7. cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint                  kiutalt összege;
  8. d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett

bevétel;

  1. e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  2. f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
  3. g) nemzetközi szervezetektől származó részesedés;

 

  1. h) állami támogatás;
  2. i) egyéb bevételek;
  3. j) köztestületi, közalapítványi támogatás;
  4. k) szponzori bevételek;

(3)       A Szövetség vagyona:

  1. a) készpénz
  2. b) készpénzre szóló követelés
  3. c) vagyoni értékű jog

(4)       A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek.

(5)        A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.

(6)        A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységét kizárólag közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenységének megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

(7)        A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(8)        A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

(9)        A Szövetségnek az alapcél szerinti (ezen belül a közhasznú) tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(10)      A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg.

(11)      A Szövetség kiadásai:

  1. a) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
  2. b) a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül

kapcsolódó költségek,

  1. c) a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az

adminisztrációs költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint

a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök

értékcsökkenési leírása; valamint

  1. d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költségek;

(12) A Szövetség az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozhatja.

 

A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

 

27.§

(1)        Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

(2)        A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásáról gondoskodni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.

(3)        Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított hét napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

(4)        A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, internet útján.

 

IRATBETEKINTÉS

 

  1. §

(1)        A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

(2)        Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

(3)        Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

  1. §

(2)       A Szövetség tagjai egymás közötti vitáikat a bírósági út igénybevételét megelőzően kötelesek a Szövetség ilyen hatáskörrel rendelkező Bizottsága bevonásával egyezség útján megkísérlik megoldani.

(3) A Szövetség megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, a 3:83-3:85. §-ai, az Stv. 27. §-a, valamint az Ectv. és a Cnytv. ide vonatkozó rendelkezései irányadóak.

 

Záradék:

A Szövetség Közgyűlése a 2019. július 20. napján hozott határozatával az Alapszabályt  módosította, illetve hozzáigazította azt a Ptk., valamint Ectv. hatályos rendelkezéseihez.

 

Fonyód, 2019. július 20.

A Magyar Lábtenisz Szövetség Közgyűlése

 

Kiadmány hiteléül:

Csermely Sándor

Elnök